Balatonújlak
Weboldal
Balatonújlak Balatonkeresztúrtól két és fél kilométerre fekszik, a takaros falu azonban már csak nevében idézi a magyar tengert, hiszen a napjainkban már nem a tóparton fekszik. A távolság azonban nem akadály a turisták számára, akik pár percnyi autózást követően megpillanthatják a Balatont.
A község határában feltárt leletekből arra lehet következtetni, hogy egykoron egy nagyobb pannon falu lehetett itt. Középkori múltjára utaló emlékek 1403-ban Vylek formában említik Balatonújlakot, birtokosa ekkor Gordovai Fancs László volt, aki a hűtlensége miatt bűnbeesett Tamás fiainak itteni uradalmát Zsigmond királytól kapta adományul. Az egykori falu 1550 körül elpusztult, majd újból felépült. 1660-tól Sankó Miklós uradalmához tartozott, a család utóbb kihalt. 1715-ben mindössze kilenc háztartást írtak itt össze.
1726-ban Harrach Rudolfnak adták a térséget. A földesúr a Rákóczi szabadságharc idején hadi szállításokból meggazdagodott és a királyi család által is pártfogolt német főrangú család elszármazottja volt. Tőle vásárolta meg Újlakot 1733-ban Hunyady István és Antal. Utóbbi ága később bárói, majd grófi címet kapott és felvette a Kéthelyi nevet. Bél Mátyás 1731-ben, somogyi útja alkalmával említi a települést, amely Kéthellyel együtt a Hunyadyaké volt. A település lélekszáma fokozatosan emelkedett, 1851-ben nyolcszáz katolikus vallású embert regisztráltak, a XX. század elején már több mint ezren éltek itt, akiknek fő megélhetési lehetőségét a mezőgazdaság adta.
Balatonújlakot nem kímélték a történelmi viharok, a II. világháború idején a frontvonal miatt a lakosságot Vörsre, Holládra illetve Balatonszentgyörgyre költöztették, s csak hosszú idő múlva térhettek vissza otthonaikba. A világégésben elhunyt újlakiak nevét egy emléktábla őrzi. A háborút követő évtizedekben a körzetesítések következtében a település a Balatonkeresztúri Községi Közös Tanácshoz tartozott, s csak 1993-ban alakult meg az önálló önkormányzat. Ma a falu a marcali kistérséghez tartozik, korábban Balatonlelléhez csapódtak, azonban a távolságok miatt ezen változtatni akartak a lakosok.
A falu alig három kilométerre van a parttól, ezért az idegenforgalmi szezon alatt az újlakiak egy részének a magyar tenger kínálja a megélhetést. Balatonújlak egyébként teljesen közművesített, ezzel kevés település dicsekedhet a térségben. A közelmúltban valósult meg utolsóként a szennyvízelvezetés megoldása, amelyhez csak nagyon mérsékelt a saját erővel kellett hozzájárulniuk a polgároknak.
A Balaton-part rohamos fejlődésének köszönhetően három község – Balatonújlak, Balatonkeresztúr és Balatonmáriafürdő – szinte teljesen egybeépült. Balatonújlakon napjainkban több mint hatszázan élnek. A falu infrastruktúrája fejlett: az utcák burkoltak, a porták többsége teljesen összkomfortos, s felében telefon is van. Az elmúlt évtizedekben tapasztalt elvándorlás megállt.
Nyaranta többen foglalkoznak itt üdültetéssel, hiszen a partközeli településekkel szembeni kedvező árak miatt keresettek a kiadó szobák. Sőt, mióta lehetővé vált, hogy külföldiek is vásároljanak maguknak házat Magyarországon, itt is többen – főként németek –vettek házat maguknak. 2002-ben például huszonöt portát vették meg külföldiek maguknak, akik bevallásuk szerint aktív pihenést keresnek itt a településen és környékén.
A turizmusban nemcsak a lakosság, hanem az önkormányzat is igyekszik megtalálni a járható utakat. Egy szép – többek között Németországba is eljuttatott – kiadványban mutatják be azt a negyven házat, amelyekben álomra hajthatja fejét a vendég. A helyiek állítják: aki egyszer eljött ide, biztosan visszatér. A polgármesteri hivatal egyébként már régóta tervbe vette, hogy új településrendezési tervet készít, amelybe újabb területeket szeretnének bevonni, hogy legyen telek a fiatal családoknak, a vállalkozóknak és a turistáknak.
A jövő lehetősége lenne, ha a környék borászatait bekapcsolhatnák a balatoni borútba, hiszen a dombokon nemes tőkéken terem a szőlő, amelyből bort készítenek a borászok. A Balatonújlaki-hegy a kéthelyi Baglas nyúlványa, s ősidőktől termesztenek itt szőlőt, a XIX. században pedig számos pincét építettek fel, amelyek ma is megfelelő állapotban vannak. A településen kedvezőek a munkanélküliségi statisztikák, részint a városok viszonylagos közelsége, részben pedig a környék munkavállalási lehetőségei miatt. A falu nagy foglalkoztatója a Balaton Jagd Kft., amely vadászati és sporteszközöket gyárt világcégeknek. Ugyancsak sokan dolgoznak a Noa Kft.-nél.
Balatonújlaknak saját óvodája volt, de az idők során kénytelenek voltak megszüntetni az intézményt, mert gazdaságtalan volt a fenntartása. Az ovisok és az iskolások a szomszédos Balatonkeresztúron tanulnak, a gyerekeket egy önkormányzati kisbusz szállítja nap, mint nap. Az óvodaépületet megfelelő ajánlat esetén hasznosításra kiadná egy vállalkozónak az önkormányzat. Érdekes látnivaló itt a híres népi építkezésből fennmaradt kontyos, nádfedeles ház, amelyekből három is áll. A falu katolikus temploma 1980-ban közadakozásból és társadalmi munkával épült fel, a kéthelyi plébánia filiájaként.
A balatontújlaki övcsatorna a hatvanas évek óta kedvelt horgászhelynek számít a térségben. A Balatonból kifolyó vízben mindig is gazdag zsákmány várta a pecásokat. A kilencvenes években ugyan csökkent a halak száma, mégis több ezer horgász látogat el ide évente kikapcsolódni. Több rekordméretű halat fogtak már itt, a legnagyobb egy hatvankilós harcsa volt. Egyébként népszerűek az újlaki horgászversenyek is.
